Hegyhátszentjakab

 

Hegyhátszentjakab keletkezéséről pontos adatok nincsenek, de régi idők óta lakott terület volt. A római uralom idejéből
számos környéken talált sírhely és emlék maradt fönn. A honfoglalás idején még keverék nép lakott itt, a magyarok Szent
istván idején települtek be.

A hagyomány szerint lakói egykor a Pusztaszentmárton nevű faluban éltek, melyet a török pusztított el. Lakói ezután
vándoroltak volna a mai helyre. A falut ezután Kosárházának nevezték, mert holmijukat kosarakban hozták át ide. Ezután 1664
-ben egy Jakab nevű vitéz kapta volna a falut a szentgotthárdi csatában szerzett érdemeiért.

A települést az írott források 1310-ben említik először, nevét templomának védőszentjéről kapta. 1423-ben Zenth Jacabfalwa
néven szerepel egy a Festetics család keszthelyi levéltárában található oklevélben.[3] A templom 13. századi eredetű,
eredetileg román stílusú. A 18. század első felében az Eszterházy, majd a század közepétől a Sigray család birtoka.

Vályi András szerint "SZENT JAKAB. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Zsigray, lakosai katolikusok, fekszik Szőcséhez nem
meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, legelője, fája van, szőleje nints. " [4]

Fényes Elek szerint "Szent-Jakab, magyar falu, Vas vmegyében, Zala vmegye szélén, 152 kath., 50 evang., 18 ref. lakossal.
Határa, mellyhez a Boldogasszony puszta is tartozik, közép termékenységű. Rétje kevés, de legelője roppant, mert 2,300
holdat foglal el. – F. ura gr. Sigray. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály."[5]

Vas vármegye monográfiájában "Szent-Jakab 77 házzal és 485 r. kath. és kevés ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája
Zala-Lövő, távírója Körmend. Földesurai a Sigray grófok volt."[6]

Az Őrség szélén elhelyezkedő település első okleveles említése 1310-ből származik, nevét templomának védőszentjéről kapta.
Árpád-kori eredetű műemléktemploma kis dombon épült, a XIII.századi román templomok stílusában, a település súlypontjában.
Védőszentje Szent Jakab apostol. Berendezése XVIII. századi. 1738-ban megváltotta az Esterházy-család, a XVIII. század
közepére már a Sigray-család a templom kegyura. Gazdag rokokó oltárát Szent Jakab apostol és a Szentháromság faszobrai
díszítik. Szépek a templom késő barokk, faragott ereklyetartói is.

A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt Az I. világháborúban 45-en vettek részt,
közülük 15-en haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41 között részleges sikerrel
jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 11 főnyi áldozatot
követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást
követően lehetett hivatalosan is megemlékezni.

A település az 1990-ig létezett tanácsrendszerben székhelyközség volt.

Határában található az üdülőhelyként ismert, fürdésre alkalmas Vadása-tó. Lakosságának közel egyharmada evangélikus.