Ispánk

Története

A község honfoglalás kori település, ahogy az egész Őrség is. Ispánk neve vélhetően szláv eredetű, az ispán becéző alakja. A német szakirodalomban Espenwang -Espang-ból származtatják, mely "nyírfás gerincet" jelent.

Első írásos említése 1393-ből származaik (Yspank). 1550-ben I. Ferdinánd Batthyány Ferencnek adja zálogba Németújvár centrumot és tartozékait, melyek között ott van Ispánk is. 1614-ben Szent Mihály napján a törökök  felégetik a falut.  A török földesuraknak és szultánnak fizetendő magas adók miatt a falu lakossága jelentősen lecsökken. Ez az állapot egészen az 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig tartott. Ekkor a lakosság száma növekedni kezdett egészen 1920- ig, akkor 244 fő lakta a falut. 1949 után rohamos csökkenés következett ismét, jelenleg a falu lakossága csupán 110 fő.

Ezt írták anno...

Vályi András 1799: " ISPÁNK. Elegyes magyar falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mogyorósdhoz nem meszsze, Nagy Rákosnak filiája, erdeje, legelője elég van, kereskedésre is jó módgya."

Fényes Elek 1851: " Ispánk, magyar falu, Vas vmegyében, 142 ref. lak. F. u. gr. Batthyáni Zsigmond. A csákányi urad. tartozik."

Vas vármegye monográfiája szerint: "Ispánk, őrségi nemes község, 50 házzal és 237 magyar lakossal. Vallásuk ev. ref. Postája Őri-Szt.-Péter, távírója Csákány. Földesura a Batthyány-család volt."

 

Ispánk - XVIII. század

Ispánk - XIX. század

Ispánk - XIX. század HKF

Ispánk - Kataszteri 1859