Kerca, Kercza (ma Kercaszomor)

Története

Első okleveles említése 1208-ból származik („villa speculatorum Kurcite”, azaz: Kurcite), amikor a felsőlendvai (ma Gornja Lendava-Grad, Szlovénia) uradalom és az őrségi Kerca határán állóként írják le. Magának a falunak is ez az első említése, ekkor még Kurcite alakban. Kerca falvát egy okirat 1452-ben Kápolnáskerca néven említi, de egy későbbi, 1463-as határjárás leírásában már Kercha alakban szerepel. A településtől délre található Pusztatemető nevű helyen az Őrség legrégebbi kőből épült plébánia templomának, a Szent Vencel templomnak a helye látható.

Ezt írták anno...

Vas vármegye monográfiája „Kercza házainak száma 73, lélekszáma 330. A lakosok magyarok, r. kath. és ev. ref. vallásúak. Postája helyben, távírója Csákány. Körjegyzőség székhelye. Plébániáját már a XIV. században alapították; református egyháza a XVII. században keletkezett és mostani temploma 1797-ben épűlt, a régi Árpád-kori kath. templom anyagából, mely hosszú időkön át romokban hevert. Horváth Ferencz kerczai plébános őrzi gróf Batthyány Ádám azon okmányát, melylyel az őrségi szűrszabó-czéh alapítását engedélyezte.”

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótárában: „Kercza, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Lövő. Van 230 ref., 20 kath., 16 evang. lak., kath. és ref. paroch. temploma. Birja gr. Batthyáni család.”

Vályi András: Magyar országnak leírássában: „KERCZA. Magyar falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Gotthárdhoz két mérföldnyire, határja közép termékenységű.”

Kerca - XVIII. század

Kerca - XIX. század

Kerca - XIX. század HKF

Kerca - Kataszteri 1859