Kisrákos

Története

A település első okleveles említése 1428-ból származik. Vidékén már az őskorban is laktak, amint azt a régi halomsírok mutatják. Kisrákos korábbi elnevezése Felső-Rákos volt, és a közeli Iklódnak nevezett kis falurésszel egyesült. A településen tehetős gazdaemberek művelték földjeiket, végezték a hagyományos paraszti munkát. Az itt lakó szorgos és ügyes kezű emberek hagyatéka még napjainkban is fölfedezhető.

A kisrákosi határ szélén egy kisebb téglahalom jelzi azt a helyet, ahol valamikor, az Árpád-házi királyok alatt egy templom állt. Mikor megtudták a kisrákosiak, hogy a török sereg a Rába mellett vesztegel, meghúzatták a templom harangjait és asszonyok, emberek, gyerekek, vének, mind a templomba menekültek. A törökök – meghallván a harangszót - legnagyobb ágyújukat felvontatták egy közeli dombra és addig lőtték a templomot, míg a torony összeomlott, lezuhant a harang és összezúzta a bennlévőket. A kiömlő vérpatak aztán hátára vette a harangot és vitte lefelé a völgybe. Mikor leért, lesüllyedt a föld alá és nyomában forrás keletkezett. Ez a forrás egyenesen a föld közepéből fakad – tartja a kisrákosi legenda.

A lakosság legnagyobb része református. Az 1800-as évek elején a község a nagyrákosi parókiához tartozott. Saját templom építéséhez engedélyt kellett kérni akkoriban az osztrák császári udvartól. A templom pedig 1843-ban felépült. Mikor a kisrákosi nagyhegyi majorban kivágták a régi bükköst, a hatalmas fák törzsében akkora szögletes odúkat találtak, hogy egymás mellé állva akár négy ember is elfért bennük. A betyárok, vagy ahogy errefelé hívták őket, a „menősök” búvóhelye lehetett, ahová behúzódtak az üldözőik elől. Az odúba belülről szögeket vertek a holmiknak, állítólag még kétcsövű puskát is találtak a szegre akasztva.

Nevét is ennek az egykor rákban gazdag pataknak köszönheti. Szép fekvésű falu, amely őrzi a hagyományos szeres település nyomait. A szerek elnevezése jórészt megmaradt: Pomperszer, Zsohárszer, Kovácsszer, Fodorszer, Lapszer. A Bitaszer mára Fő utcává változott, a Felsőszer mai elnevezése pedig Petőfi Sándor utca.

Ezt írták anno...

Vas megye monográfiájában: "Kis-Rákos, 79 házzal és 445 magyar lakossal. Vallásuk túlnyomóan ev. ref. Postája Viszák, távírója Csákány. Igen szép új ref. temploma van."

Érdekesnek mondható, de Vályi András 1799-ben és Fényes Elek 1851-ben is együtt említit Nagy-Rákos településsel.

Fényes Elek: "Kis és Nagy-Rákos, 2 magyar falu, Vas vmegyében, 613 ref., 61 kath., 7 evang. lakossal, Nagy-Rákoson ref. anyagyülekezettel. Birják gr. Batthyáni s más nemesek."

Vályi András: " RÁKOS. Kis, vagy Külső Rákos, Nagy, vagy Belső Rákos. Két elegyes falu Vas Vármegyében, földes Urok Gróf Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, Kis Rákos, Nagy 175Rákosnak filiája, fekszenek egymástól mintegy kis fél mértföldnyire, határjokban erdejek, és legelőjök van, kereskedésre is módgyok; de mivel földgyök néhol sovány, második osztálybéliek."

 

Kisrákos - XVIII. század

Kisrákos - XIX. század

Kisrákos - XIX. század HKF

Kisrákos - Kataszteri 1859