Kotormány

Története

Kotormány régi neve Könyeháza volt, a legrégibbi falurész, amely a Könye család nevéből ered és a honfoglalókra jellemző török eredetű személynév. 1896-ban, a Milleneum évében így jellemezték a községet: „Kotormány ősnemes őrségi község a Kerka patak mellett. Van 28 háza és 140 lakosa. Vallásuk evangélium szerint reformált és ágostai hitvallású reformált evangélikus egyház. Postája Senyeháza, távírója Csákány. Lakosainak nagy része a takács mesterséget gyakorolja. Földesurai a Batthyány grófok.”
A falu 1939. évi községegyesítés után Dávidháza, majd 1950-ben Bajánsenye részévé válik.
A II. világháború és az 1950-es évek során bekövetkezett kitelepítések miatt Bajánsenye lakossága erősen lecsökkent, ma kevesebb, mint hatszázan élnek a faluban. A régi szeres településből már szinte teljes egészében utcás település lett, igen kevés régi épülettel.

Ezt írták anno...

Fényes Elek: " Kotormány, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Lövő. Lakja 80 ref., 38 evang., 10 kath. Többeké."

Vályi András: "KOTORMÁNY. Magyar falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Hodoshoz nem meszsze, és annak filiája, erdeje, legelője elég van, földgye néhol soványas."

Kotormány - XVIII. század

Kotormány - XIX. század

Kotormány - XIX. század HKF

Kotormány - Kataszteri 1859