Senyeháza

Története

A Kerka mellett épült falut 1428-ban említik először. A jobbágytelepülés mezőgazdálkodással foglalkozott. 1853-ban az addigi faépület helyett téglából építettek iskolát. Nemesnépi Zakál György leírása szerint két szerből (Alsószer, Felsőszer) állt.

A 20. század elején a vasútépítés után iparosodni kezdett: malmot és gőzüzemű fafűrésztelepet építettek, 1906-ban takarékpénztárat nyitottak, bővült a kisipar és a kiskereskedelem. Mindezek eredményeként 1908-ban már 471 magyar lakosa volt. 1911-ben a két tanerős programban fejlesztették az iskolát.

A települést 1932-ben ősrégi nemesi községként említették sok iparossal és kereskedővel. 1939-ben Bajánsenye néven egyesült Őrbajánházával. 1930-ban 471 magyar lakosa van. Körjegyzőileg és anyakönyvileg Kercához tartozik. 

Kossuth-fa a református templom kertjében 1894. március 20-án elhunyt Kossuth Lajos, a torinói remete. Mély gyászba borult az ország, a temetés
napjára elindultak a különvonatok. Néhány nap leforgása alatt másfél millióval gyarapodott az ország fővárosának a népessége A városok versengtek, ki tud szebb emléket állítani Kossuth Lajosnak. A senyeházi egyházközség népe zsúpfedeles faházakban élt. Sovány földjén néha még az a gabona
sem termett meg, amit másik éven elvetett volna. Itt drága márványszoborra nem tellett. Ehelyett mézillatú hársfát ültettek a templomkertbe,
s belemetszették a vékony törzsbe Kossuth nevét. A felirat azóta hatalmas betűkké forrott. E fa azóta is minden tavasszal kizöldül, jó illattal töltve meg a
templom környékét. Minden év márciusában a gyülekezet és a település lakói körülállják, és koszorút helyeznek el. A templomtorony és az előtte álló emlékfa nemzedékről nemzedékre hirdeti a tanulságot: istenszeretet és hazaszeretet egyenlő jövő.

Ezt írták anno...

Vályi András művében így ír róla: " SENYEHÁZA. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Őri Sz. Péterhez közel, mellynek filiája, határja meglehetős, és tágas, fája, legelője, réttye elég van."

Vas Vármegye monográfiájában pedig:  "Senyeháza régi őrségi nemesi község, a Kerka patak mentén, 91 házzal és 394 ev. ref., r. kath. és ág. ev. lakossal, körorvosi székhely. Lakosai magyar olvasókört tartanak fenn. Református egyháza a XVII. században keletkezett; mostani református temploma 1821-ben épült. Az ev. ref. lelkészi hivatal néhány nagyon érdekes okmányt őriz; és pedig egy IV. László király által 1226. április 16-án kiadott eredeti okmányt, egy másik oklevelet, 96melylyel I. Rudolf 1595-ben az őrségi lakosokat birtokaikba igtatja, egy III. Ferdinánd által 1648. junius 10-én kiadott okmányt, mely a nagy-rákosi, szt-péteri, kerczai és hódosi helv. hitvallású templomok visszaadására vonatkozik és végre II. Rákóczy Ferencznek egy, 1706. junius 7-én kelt okmányát, melylyel a neki tett szolgálatokért az őrség népét a hadi sarcz alól felmenti."

 

Senyeháza - XVIII. század

Senyeháza - XIX. század

Senyeháza - XIX. század HKF

Senyeháza - Kataszteri 1859